• Vannak még rangadók?

    540karolyi.jpgKárolyi Andi újabb blogbejegyzéssel jelentkezik. Ezúttal a rangadókról írt a Kosárblognak. Lássuk, hogyan látja a kiváló bedobó a jelenlegi rangadó-kérdést Magyarországon.

    Rangadó…? Ez kérdés vagy állítás?  Van egyáltalán olyan, hogy rangadó vagy csak a hagyomány nyomja rá ezt a bélyeget? Egy bizonyos idő elteltével automatikusan rangadóvá válik az adott mérkőzés? Egy- két éve kis hazánk női bajnokságában is aktuálissá válhatott a kérdés…vagy állítás…

    Szerencsém volt nyolc éven keresztül megélni, hogy milyen a Rangadó. Várni rá és izgulni előtte, harcolni és küzdeni közben, majd örülni, - szerencsére ritkábban - sírni utána. Bár az alapszakaszban elméletileg csak egyik a sok meccs közül, de gyakorlatilag sokkal több annál!

    Tényleg csak egy azon ország csapatai játszhatnak rangadót vagy ez nem feltétel? Gondolok itt arra, hogy a 2000-res évek elején egy Pécs- Bourges meccs, az rangadó volt-e?! Vagy csak azért éreztük annak, mert nagyon jók voltak ők is, és nagyon sokszor játszottunk ellenük…ez nézőpont kérdése…Mi rangadónak éreztük, másnak csak egy meccs volt… 

    Ilyen szempontból érdekes az idei helyzet Magyarországon: adott egy Sopron- Győr meccs - jelenleg a két legjobb csapat …de vajon ők már rangadót játszanak egymással?  Színvonalát tekintve annak kéne lennie, de talán még nincs az az érzés senkiben, ami volt egy klasszikus Pécs- Sopron előtt volt… Hány évnek kell eltelnie, vagy hány nagy csatát kell megvívni, illetve hány szurkoló az elegendő…?

    Kérdés - kérdés hátán, de vajon megválaszolhatóak-e ezek a kérdések?!

    Lehet, hogy a játékosok és az edzők személye határozza meg a meccs rangadó jellegét? Teszem azt, marad egy csapat ugyanolyan erős, mint előtte, de már más játékosokkal és más edzővel, attól még ugyanúgy őket tekintik a partnernek a rangadóhoz?

    Gyanítom, hogy ezekre a kérdésekre csak az érzés adhatja meg a választ…csak az az érzés, ami a meccs előtt kerít hatalmába, az érzés, mely kéz a kézben jár a mérkőzéssel. És ezt az érzést nem csak a játékos érezheti, hanem a szurkoló is! Vagy a szurkolók hangulatától jön az érzés a játékosban is? Melyik volt előbb a tyúk vagy tojás?

    Valamiért azt gondolom, hogy jelen pillanatban Magyarországon nincs rangadó. Van két nagyon erős csapat, aki szurkolói szemmel izgalmas és élvezhető meccseket játszik egymással, de még nem rangadót. Meg kell nyerni egy-két bajnokságot és Magyar-Kupát, hogy a szakma -, a szurkoló - és a média szemével is partnernek tekintsenek valakit egy rangadóhoz. A Győr nagyon jó úton halad!

    Igen, azt hiszem nyilvánvaló, hogy szerintem most csak az egyik fél adott egy rangadóhoz. Ez a fél a Sopron, de nem azért, mert erősebb a Győrnél, hanem azért mert régebb óta van a tűzközelben.

    A pécsi mizéria sajnos a háttérbe szorította a játékot és elterelte a figyelmet a lényegről. Éppen ezért az egyiket erős közép-csapatnak, a másikat kicsit gyengébbnek tartják, tehát nem partnernek a Sopron mellé. És, hogy a kettő közül valamelyiknek, vagy esetleg mindkettőnek van e lehetősége illetve lesz-e esélye, hogy újra számoljanak velük, mint ELLENFÉL, azt majd csak az idő mutatja meg…

    Real- Barca, Újpest-Fradi, Pécs-Sopron…Rangadó. Volt. Van? Lesz…

    Állítom…Kérdem…Remélem…

    Károlyi Andrea

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    sdaniel 2012.11.20. 20:34:24

    Az ilyen cikkeket olvasva mindig szomorúság tölt el.Sosem fogom elfelejteni mikor apukám először elvitt a Lauber Dezső Sportcsarnokba a "szentélybe".A pontos évszámra már nem emlékszem valamikor a kilencvenes évek közepén lehetett.A vasút már a Dália nevet viselte,ha jól emlékszem a Bse volt az ellenfél,amikor felértünk a lépcsőn percekig csak álltam,sohasem láttam ennyi embert pedig nem is voltak sokan 3-4000 lehetek,de amikor földobták a labdát...azt a hangrobbanást lehetetlen leírni,abban a percben tudtam,hogy én már a vasúté vagyok.Onnantól fogva pedig sok sok évig voltam meccsre járó,tanúja voltam pár rangadónak.Egy újabb "sose felejtem el" pillanat volt egy Gysev elleni döntő,hiába volt bérletünk alig bírtunk bejutni,szinte a plafonról is lógtak az emberek.A pécsi pálya 3500 fő befogadására képes...papíron.Egy rangadón ez a szám a 6000 verte,azon a bizonyos estén pedig gyanúm szerint a 7000 is meghaladta.Nem hazudok nagyot amikor azt mondom,hogy egy város gyászolja azokat az időket...Csak a Vasút
süti beállítások módosítása