100 éves a kosárlabda Magyarországon

Szeptember 22-én este az MKOSZ gálaműsorral köszönti a 100 éves magyar kosárlabdázást. Helyszín: Budapest Városligeti Műjégpálya

A Műjégpálya dísztermében megrendezendő gálán ott lesz a magyar kosárlabdasport minden jelentős személyisége. Az MKOSZ életműdíjak átadásával köszöni majd meg a legméltóbbaknak a magyar kosárlabdázás érdekében kifejtett tevékenységüket.
A centenárium kapcsán az MKOSZ összeállítja a magyar kosárlabda 100 legjelentősebb személyiségének névsorát: a magyar kosárlabda Halhatatlanjait!

2005-ben, az 1955-ös EB diadal évfordulóján 60 játékost és edzőt neveztek meg, mint a sportág legjelentősebb személyiségeit. A 100 éves évforduló alkalmával az MKOSZ, annak megyei szervezetei és a szurkolók 100 főre egészítik ki az akkori névsort: ők együtt alkotják szeptember 22-től a Halhatatlanokat. Ezentúl minden év szeptember 22-én, amely mától a Magyar Kosárlabda Napja, egy-egy fővel bővül a Halhatatlanok névsora.

Az élő Halhatatlanok kéznyomait az MKOSZ gipszbe önti és méltó helyen állítja majd ki. A mostani sajtótájékozató alkalmával Kiss Lenke, Béres Tímea, Hódy László és Zsíros Tibor kéznyomait örökítjük meg.
A centenáriumi nap, szeptember 22. programja reggel 9 órakor a nagyszínpadi ünnepélyes megnyitóval indul a Városligeti Műjégpályán. A mérkőzések 9.10 órakor kezdődnek, s összesen 33 pályán zajlanak majd.

A nap házigazdája: Gundel Takács Gábor

Az érdeklődők a következő eseményeket kísérhetik figyelemmel:
– OTP Junior-adidas Streetball Classic
– OTP Junior-adidas Streetball 3x3
– Utánpótlás Centenáriumi Kupa
– U18-as férfi és U18-as női FIBA 3x3 centenáriumi torna
– Megyei bajnokok centenáriumi tornája

Kiegészítő programok:
– VIP-mérkőzések, kerekesszékes bemutató, SO-bemutató
– hárompontosdobó-verseny, 3shots, Lucky Shots, büntetődobó-verseny
– OTP Junior-zsákolóverseny
– a sportág legendáinak köszöntése

Fellépők:
– Face Team akrobatikus sportszínház
– Rippel fivérek
– Miss Hip-Hop táncbemutató

A nap folyamán továbbá a következő fellépőkre lehet majd számítani:
Animal Cannibals, SP, Hősök, Széles Iza, Fluor Tomi, BLR, Lil' Ann,
táncosok: Radics Béla, New Dance World, No Comment, The Core, I am Dirty Dance Crew

Az OTP Junior támogatásával a zsákoló show országos győztesének nyereménye két főre szóló utazás és belépőjegy a berlini NBA Europe Live Tour egyik mérkőzésére.

Száz év kosár

A sportágat hazánkban Kuncze Géza honosította meg. A testnevelő tanár 1912 őszén Münchenben ismerkedett meg a játék német változatával. A látottak teljesen felvillanyozták, s hazatérése után népszerűsíteni kezdte a sportágat. Először saját iskolájában, a budapesti Vas utcai gróf Széchenyi István felsőkereskedelmi fiúiskolában, majd saját diákjai közreműködésével bemutatókat tartott.

Az I. világháborút követően Kuncze Géza folytatta a megkezdett munkát. Bemutatókat, előadásokat szervezett, 1921-ben pedig kiadta a németből fordított első magyar szabálykönyvet. 1923-ban, nyolc csapattal, megszervezte a budapesti felsőkereskedelmi fiúiskolák bajnokságát.

1924–25-ben alakultak meg az első kosárlabdázó egyesületek. Az első hivatalos férfibajnokságot 1933-ban bonyolították le, a győzelmet a Közgazdasági Egyetem szerezte meg a VAC és a BSZKRT előtt.

A rekorderbajnok a Budapesti Honvéd, a piros-fehérek összesen 33 alkalommal végeztek az első helyen. A harmincas évek elején, Magyarországon még a póznás, palánk nélküli, német kosárlabdát játszották. Magyar csapat az 1933-as torinói főiskolai világbajnokságon találkozott először a játék palánkos verziójával. A sportág e változata hamarosan kiszorította a régit. A válogatott 1935-ben részt vett az első, genfi Európa-bajnokságon. Jelentős sportdiplomáciai sikerként könyvelhettük el, hogy 1940-ben dr. Hepp Ferencet megválasztották a FIBA Technikai Bizottság elnökévé. Két esztendővel később megalakult a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége, amelynek első elnöke – közfelkiáltással – Kuncze Géza lett.

A magyar szövetség végül 1953-ban csatlakozott a FIBA-hoz. A II. világháború után új időszak kezdődött a magyar kosárlabdasportban. Három klub emelkedett ki a mezőnyből. A már említett Bp. Honvéd mellett a MAFC és a Ganz-MÁVAG, de vidéken is fejlődésnek indult a sportág. A sportág máig legnagyobb sikere 1955-ben született meg: a Páder János vezette férfiválogatott a budapesti Európa-bajnokságon, a Népstadionban aranyérmes lett! A női kosárlabdázás itthon a harmincas években honosodott meg, az első válogatott meccsre 1942-ig kellett várni. A hölgyek már öt évvel a férfiak előtt Eb-ezüstérmesek voltak, ráadásul szintén Budapesten. Az 1980-as moszkvai olimpián a negyedik helyet szerezték meg. Remek sikereket értek el a klubcsapatok is: a BSE 1979-ben második helyen zárt a BEK-ben, míg a Ronchetti Kupát a BSE (1983) és a Sopron (1998) is elhódította. Az Euroligában a Pécsnek kétszer sikerül felkapaszkodnia a dobogóra, 2001-ben és 2004-ben lett bronzérmes Rátgéber László együttese.

3x3, avagy a cél az olimpiai műsorba kerülés

A 3x3-as játék, vagy korábbi nevén a FIBA 33, a kosárlabdázás egy speciális változata. Ahogy a név is jelzi, három játékos játssza három másik játékos ellen. A 3x3 szülőhazája az Egyesült Államok, a belvárosi betonozott grundok világa, mára azonban meghódította az egész világot. Egyes becslések szerint szerte a földön mintegy 250 millióan játsszák, vagyis a legnépszerűbb tömegsport a világon. A három a három elleni játékot a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) is felkarolta. Az első tesztversenyt 2007-ben a makaói ázsiai játékok keretében bonyolították le. A sportág két évvel később már felkerült a szingapúri Ázsiai ifjúsági Játékok műsorára, 2010-ben pedig a szintén Szingapúrban lebonyolított ifjúsági olimpia programjában is szerepelt. Az első FIBA 3x3 ifjúsági világbajnokságnak 2011-ben Rimini adott otthont, s már ekkor megfogalmazódott a cél, hogy a játék kerüljön fel a 2016-os riói olimpia, de legkésőbb a 2020-as játékok programjára. Az első felnőtt 3x3 férfi és női vb-nek idén augusztusban Görögország adott otthont. A magyar színeket képviselő Honti Kata, Horti Dóra, Kovács Krisztina, Vida Anna összeállítású női együttes ötödik lett. Ezt a tornát már a FIBA 2010 júniusában kiadott hivatalos játékszabálya alapján bonyolították le. E dokumentum kimondja, hogy a külön nem szabályozott kérdésekben a FIBA hagyományos szabályai az irányadóak.

Húsz év – egy igazi sikertörténet

Az utcai kosárlabdázás az Egyesült Államokból indult világhódító útjára. Igaz, az évek, sőt évtizedes során a játék jelentős fazonigazításon esett át, és a kaliforniai tengerpartok, grundok, parkolók, játszóterek alkalmi pályáin zajló játszadozásból mára olimpiai felvételre váró sportággá erősödött – immár streetball néven.
Az adidas az első multicégek között volt Európában, amely felismerte, hogy a streetball több, mint egyszerű divathullám. Bár profik is űzhetik, valójában a tömegek sportja. Egyszerre szórakozás, de az egészségmegőrzésnek is remek módja. Az első adidas Streetball Bajnokságot 1992-ben Berlinben rendezték meg. Egy évvel később már Budapesten is pattogtak a szabad ég alatt a kosárlabdák. Mára az adidas nevével fémjelzett Streetball Challenge Magyarország egyik legnagyobb tömegsport-rendezvényévé nőtte ki magát. A játék itthoni meghonosításában elévülhetetlen érdemeket szerzett az adidas Budapest Kft. néhai ügyvezetője, Kovács Attila, illetve a rendezvényt húsz éve szívügyének tekintő marketing-igazgató, Császári Attila.
A német anyavállalat felé ők álltak annak idején teljes mellszélességgel a Sportgroup Kft. mellé, amely a kezdetektől szervezi és lebonyolítja a streetballtornákat. A magyarországi streetball-mozgalomnak számos jeles állomása akadt. Ilyen volt például az 1996-os budapesti világbajnokság, amikor a Hősök terén 39 ország 45 csapata versengett egymással, s az első helyet a történelmi díszletek között a Béres Tímea vezette magyar női csapat szerezte meg. A vb kapcsán Budapest vendége volt a kosárlegenda Kareem Abdul-Jabbar és az NBA egyik akkori sztárhátvédje, John Starks. A 10. születésnapi gálán a bostoni Antoine Walker volt a meglepetésember, míg 2007-ben, a 15. évfordulón az atlantai zsákolóbajnok, Josh Smith kápráztatta el a városligeti publikumot.

A két évtized során – szerte az országban – több mint 25 városban majd' másfélszáz adidas streetball-eseményre került sor. A tornákon megközelítőleg 17 ezer csapat (68 000 fő) vett részt, és a mérkőzéseknek mintegy 360 ezer nézője volt. A játékosok mellett közéleti személyiségek, politikusok, neves sportolók, sikeres olimpikonok is szívesen pattogtattak a palánkok alatt. A szervezők – a Magyar Speciális Olimpiai Szövetséggel karöltve – évek óta kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az integráció és tolerancia jegyében a rendezvényeken jelen legyenek a speciális olimpiai sportolók és kerekesszékes kosarasok is. A 2012-es év nem csupán azért fontos a hazai streetballozás történetében, mert a sportág a 20. születésnapját ünnepli. A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) idén – világkupa rendszerben – nemzetközi versenyt írt ki.

A FIBA törekvéseihez csatlakoznak ebben az évben a budapesti az adidas Streetball Challenge szervezői is. Ezért a hőskorral ellentétben, amikor bírók nélkül zajlottak a meccsek, s a fair-play szabályai érvényesülnek játék közben, idén a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) égisze alatt, a FIBA által kidolgozott 3x3 stratégia szerint zajlik majd szeptember 22-én, a Városligeti Műjégen az U18-as férfi és női csapatok számára kiírt centenáriumi villámtorna. Mindkét nem versenyén 8-8 együttes vesz részt, mégpedig a legutóbbi junior bajnoki döntő sorrendje alapján (az egyetlen változás, hogy a hölgyeknél a megszűnt FTC helyébe a BSE lép).

A fő attrakció természetesen ebben az évben is az OTP Junior-adidas Streetball Classic és a Streetball 3x3 eseménysorozatot lezáró döntő lesz. Külön öröm számunkra, hogy a támogatók között köszönthetjük a Magyar Olimpiai Bizottságot is. A szeptember 22-én a magyar kosárlabdasport centenáriuma keretében ünnepeljük a 20. adidas Streetball Challenge-et. A rendezvény támogatói közé felsorakozott a FIBA Europe is.
Az európai szövetségnek köszönhetően szenzációs pályákkal és látványos installációval találkozhatnak a csapatok és az érdeklődők az immár hagyományos helyszínen, a Városligeti Műjégpályán. A FIBA Europe nyolc, műanyag borítású streetball-pályát küld Budapestre minden hozzávaló tartozékkal együtt – a felszereléseket két tömött kamion hozza a fővárosba. Lesz még sátor, felfújható kapu, óriáslabda is, egyszóval látványosságokban sem lesz hiány.

Forrás: MKOSZ