Magyar lányok az Euroligában

Kedves Olvasók, nagy örömünkre mostantól Károlyi Andrea rendszeresen megosztja véleményét a kosárlabdáról a blogon.

Lejátszották az idei Euroliga-szezon első fordulóját, melyben szerencsére több mérkőzésen is érdekeltek voltunk. Bizonyára mindnyájan izgatottan várták a rajtot: vagy a hazai bemutatkozás-, vagy pedig az új csapatban való első részvétel miatt. Szerencsére izgatottságuk pozitív energiákat mozgósított bennük, és ha ez nem is mindenhol párosult győzelemmel, de lányaink becsülettel helyt álltak.

A Sopron hazai mérkőzésén volt szerencsém személyesen is jelen lenni… hát… azt hiszem, a hozzáértő soproniakat nem bántom meg azzal, ha úgy fogalmazok, hogy idény elei formát hozott a csapat.  Nem ez a meccs volt a női kosárlabda legjobb reklámja, de az ilyen meccsek után szokták azt mondani: a lényeg a győzelem!  És ez jelen helyzetben duplán is igaz volt, mert ez a roppant szimpatikus francia csapat a játékidő jelentős része alatt kontrollálta a játékot és vezetett, de Székely Norbert húzott egy olyat, mellyel nem tudott mit kezdeni az ellenfél, és át tudták venni a vezetést. Ezt az előnyt a mérkőzés végéig már nem engedték ki a kezükből, pedig 28 másodperccel a vége előtt még visszajött -1-re az Arras. Az ominózus húzás Zsovár Orsolya 4-es posztra való beállítása volt, melynek következtében Orsi első kosarával kiegyenlített, majd a másodikkal már vezetett is a Sopron. Ez a felállás, hogy alacsony 4-es játékossal játszik a Sopron, már akkor működött, amikor még én is ott pattogtattam, de akkor az egy szervezett begyakorolt játékrendszer volt. Most egy szerencsés húzás… azonban ez most remek alkalom volt arra, hogy  meglássák, ez is egy használható alternatíva lesz a továbbiakban.

Fegyverneky Zsófira reményeim szerint kevesebb teher hárul majd ebben a szezonban, mert Milovanovic, illetve Johnson igazolásával két gólerős játékost sikerült megszerezni a soproni szakvezetésnek, így ezáltal csak a játék szervezésével kell foglalkoznia. És bár Zsófi igazi posztja a kettes, de nagyon otthonosan mozog az irányítói szerepkörben is, biztos kézben van nála a karmesteri pálca. 

Krjnic Sara-nak egyelőre szoknia kell azt, hogy ő az első számú ötös center. Horti Dóri távozásával megnyílt előtte a lehetőség, hogy 21 évesen az egyik vezére legyen egy euroligás csapatnak. Pál Szandrán látszott a megilletődöttség, de ez nem is csoda, hiszen élete első Euroliga meccsét játszotta.  Licskai Zsófi most csak három percet kapott, de a tavalyi játékából kiindulva, idén is lehet majd rá bízni rész-feladatokat.

A győri forgatókönyv kísértetiesen hasonlított az egy nappal azelőtti soproniéhoz… Az alapok ugyanazok voltak, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a Győr a második félidőre egy sokkal agresszívabb védekezéssel és jóval magabiztosabb, bátrabb támadójátékkal jött ki a pályára. A megilletődöttség még itt is felfedezhető volt a lányokon, de szerencsére ezt le tudták vetkőzni, és ha nem is simán, de végül megnyerték a meccset.
Raksányi Krisztinának a Győrbe igazolás nem okozott túl nagy problémát. A megszeppenés legkisebb jele nélkül folytatta azt a játékot, amit Pécsett abbahagyott. Biztos hatalmas segítség neki, hogy Füzy Ákos az edzője, akit nagyon jól ismer, és aki nagyon jól ismeri őt is. Kriszta érkeztével az egyébként nagyszámú mezőnyposzt tovább bővült, és ez talán azoknak lesz nehézség, akik nehezebben tudják függetleníteni magukat a játszott percek számától.

Simon Zsófi ment, tette a dolgát, talán nem minden percben olyan látványosan, de a végjátékban szerzett hármasa óriási lökést adott a csapatnak. 

Rasheed Rita jól kezdte a meccset, aztán picit beleszürkült a mezőnybe, ami természetesen lehet attól is, hogy az előző évi jó teljesítménye után, idén már sokkal jobban készülnek rá az ellenfelek. Nagy Bujdosó Nóra csinálta azt, amit tőle megszoktunk és elvárunk, „fű alatt” dobta a pontokat és szedte a lepattanókat.  S bár a statisztika szerint Laklóth Anna nem lépett pályára, de mi láttuk, hogy ott volt és nagyon hasznos mezőnymunkát végzett. Őri Györgyi ezen a meccsen csak három percet kapott és ez alatt sajnos nem volt szerencsénk, a szinte már védjegyévé vált utolsó másodperces, negyed-végi hármasához. Nagy Dóra, Semsei Barbara és Dobos Ágnes ezen a mérkőzésen nem kaptak lehetőséget.

Összességében megállapítható, hogy mindkét hazai csapatunk előtt van még munka bőven, ha eredményesebb szezonban reménykednek, mint a tavalyi. És természetesen abban reménykednek!

Horti Dóri klubja, a Krakkó, sajnos vereséggel kezdett, de Dodi hozta szokásos jó formáját, ami jellemzi őt az elmúlt két hónapban, amit új csapatánál töltött.  Nagyon reméljük, hogy amikor teljes lesz a Krakkó kerete, Dodi akkor is ilyen eredményesen és jól fog játszani.

Végezetül a kassai lányok… Sajnos a győzelem nekik sem sikerült, pedig nagyon közel voltak hozzá, de Krivacevic Tijana és Quigley Alexandria is bőven rakott a közösbe a Nadezhda elleni találkozón. Honti Kata egyesülete szabadnappal kezdte az első fordulót. 

A győri honlapon találtam egy érdekes és nagyon-nagyon találó mondatot, amelyben minden benne van (A nem győri neveket természetesen már én írtam bele): „ A magyar játékosok nagyszerű hozzáállása, elszántsága, szenvedélye és küzdeni akarása nélkül nem fog menni. A külföldiek egyéni képességei nem lesznek elegendőek a sikerhez. És ami a legfontosabb, ez a magyar kosárlabdázás érdeke is. Hogy Simon, Rasheed, Raksányi, Laklóth,  Nagy-Bujdosó, Fegyverneky, Zsovár, Honti, Horti, Krivacevic és Quigley játékából és teljesítményéből a magyar válogatott profitáljon.”

Őszintén remélem és kívánom, hogy profitáljon!!!

Károlyi Andrea