Javában zajlik a magyar-szlovák bajnokság, azaz a középszakasz.
A tabellára nézve, a csapatok felhozatalát tekintve, minden bizonnyal hatalmas körbeverések lesznek, ami a semleges nézőknek izgalmat jelent, a két ország elfogult szurkolóinak pedig némi aggodalmat.
Sok kérdés merül fel a két bajnokság alkalmi fúzionálása okán. Vajon nem hátráltatja ez az utánpótlást? Nem lesz még nagyobb szakadék a saját bajnokságunk mezőnyében?
Erről gondolkodik most hangosan Károlyi Andi, állandó vendégbloggerünk.
MAGYAR SZLOVÁK BAJNOKSÁG
Ezt is megértük…Idővel majd kiderül, hogy vajon jó vagy rossz döntés volt.
Az élcsapatok szemszögéből érthetően jó választás. Bár anyagilag nem tudom, hogy mennyi ideig lehet ezt bírni. Szerencsések azok a csapatok, akik közel vannak a határhoz, de akik nem… utazás- utazás- utazás, kiadás- kiadás- kiadás.
Amikor először szóba került a közös bajnokság lehetősége, arra gondoltam, hogy, na jó jön majd egy Kassa, akikkel lehet jó kis meccseket játszani, de majd a többieket simán megverjük. Aztán az első forduló után csodálkoztam rendesen. A Sopron kivételével az összes csaptunk vereséget szenvedett.
Rá kellett jönni, hogy ez a középszakasz nem a pihenésről fog szólni. Főleg úgy nem, hogy (remélem, mindkét csapatunk számára) folytatódik az Euroliga.
Szóval most van négy-négy magyar és szlovák csapat. Jövőre mennyi lesz? Mi lehet a cél? Véleményem szerint nem lehet tisztán közös bajnokság. Szükség van a saját bajnokságunkra. Ezzel természetesen nem a szlovákok ellen vagyok, hanem szeretném, ha lehetne valami középutat találni. Esetleg olyat, mint ez az idei.
Lehet törekvés, hogy minél magasabb színvonalú meccsekkel játsszon hét-hét csapat egy közös bajnokságban, de el kell fogadni, hogy vannak olyan csapatok, akik anyagilag nem bírják ezt a terhelést. És ha manapság van olyan egyesület, amelyik a nehéz körülmények ellenére működtet egy csapatot, akkor nem lehet ellehetetleníteni a létét azzal, hogy rákényszerítik ezekre a jelentős kiadásokkal járó utazásokra.
Tudom, hogy annak sincs sok értelme, hogy mondjuk, egy Sopron elutazik ide, meg oda és nyer 30-40 ponttal. De ez része minden bajnokságnak. Ezt el kell fogadni. Viszont, ha jobban belegondolunk, akkor nem árt egy-egy olyan meccs, amikor a húzóemberek pihenhetnek, és az addig kevesebbet játszó játékosok lehetőséget kapnak a bizonyításra.
Amikor még volt több erős csapat: két Sopron, Pécs, Diósgyőr, Szolnok, a jelenleginél jóval erősebb BSE, akkor is voltak gyenge csapatok, mégsem mondta senki, hogy nem kellenek azok a meccsek. Tény, hogy kevesebb teljesen egyértelmű mérkőzés volt az adott bajnokságban, de az eleje és a vége között akkor is nagyon nagy volt a különbség, viszont a középmezőny nagyobb erőt képviselt.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk az utánpótlásról sem. Abban megegyezhetünk, hogy a jelenlegi állapot nem túl rózsás. Vajon melyik klub áldoz időt, meccset arra, hogy fejlődjenek a fiatalok, amikor a másik oldalon meg ott van, hogy nyerni kéne a meccseket?! Bár ez lehet, hogy egymástól független… Vagy több azon képességű játékos, nagyobb merítési lehetőség, nagyobb verseny, ezáltal jobb bajnokság.
Ördögi kör…de hol a vége? Van vége egyáltalán? Van olyan megoldás, ami mindenkinek megfelel? Nagyon remélem, hogy van, mert ami most van, az láthatóan nem jó. Ha ez a közös bajnokság megoldást jelenthet a jelenlegi problémáinkra, akkor hajrá, mindent bele!
Jó lenne látni egy szebb jövőt, melyben van egy bomba erős válogatottunk, vannak ütőképes euroligás és európa kupás csapataink, valamint vannak jó közép csapataink, és van utánpótlásunk!
Ezt szeretném! Illetve ezt szeretné MINDENKI!
"Az MKOSZ Elnöksége a pénteki ülésen kinevezte Farkas Sándort a felnőtt női válogatott szövetségi kapitányának, Sztojan Ivkovics pedig a felnőtt férfi válogatott vezetését kapta meg. A kapitányok 2015-ig szóló, évente felülvizsgálható megbízást kapnak.
