A legjobb NFL-csapat kizárólag NBA-játékosokból

A Bleacher Report az NFL-szezon elindulásával összeállította a legjobb amerikai focis kezdőcsapatot, amit mai NBA-játékosokkal töltött fel. A jópofa ötlet szerint a legfontosabb, quarterback pozíciót a számtalan remek irányító közül végül Rajon Rondo kapná meg, akinek azon képessége, hogy leglehetetlenebb, legszűkebb helyzetekben is képes jó passzt adni a legjobb embernek bizonyulna a posztra. A következő fontos pozíció a running backé, amire az óriásokkal teli NBA-ban nehéz megfelelő embert találni. Ezért is esett a választás a mindössze 175 centis Nate Robinsonra, aki komoly egyetemi focimúlttal rendelkezik és a lockout alatt még egy Seattle Seahawks edzésre is lehívták.

A wide receivernél nem csak a magas játékintelligencia és jó emelkedés a fontos, hanem a biztos kéz is. Emiatt szinte magától értetődő, hogy Kevin Durant kell erre a pozícióra. Pedig LeBron James is ezen a posztot játszott gimnáziumban, de az MVP annyi izmot szedett össze az évek során, hogy ma már jobban illene hozzá a tight end feladatkör. Nem csak rövid futásoknál, de a védekezésnél is nagy hasznát venné a csapat, ráadásul 2001-ben még egy focista ösztöndíjat is felajánlottak neki a híres Notre Dame egyetemen. de ő inkább a kosárlabdát válaszotta.

A quarterback olyan az amerikai fociban, mint a miniszterelnök egy ország kormányában, ezért nagyon fontos a minőségi személyi védelem. Az offensive tackle ezért nem is lehetne más, mint Glen Davis, aki évekig egy csapatban játszott Rondóval és running backes múltjának köszönhetően nem is érezné idegenül magát a pályán. Rondo pedig biztosan nagyobb biztonságban dobálná a passzokat, ha egy 130 kilós behemót lenne a személyi testőre. Egy ilyen fontos embernek azonban nem elég egy őrzővédő, ezért Zack Randolph feladata lenne offensive guardként, hogy ne csak Rondo testi épségéért feleljen, de helyet csináljon a törpe Robinsonnak az ellenfél védelmi falában.

Tim Duncan úgy néz ki nem csak kosárlabdában kényszerül végül mindig a center pozícióba, de az amerikai fociban is ezt a szerepet szánták neki a Bleacher Report szerkesztői. A veterán játékos tapasztalata, vezetői képessége tökéletes vezérré teszik egy ennyi egyéniségből álló gárdában, már csak arra kell rájönni valakinek, hogyan lehet ezt a palit végre dühössé tenni a pályán. A védelem összeállításakor Dwight Howard megemlítése szinte kötelező. Nem csak brutális magassága és emelkedése, de nagyszerű blokkoló képessége is tökéletes defensive endet faraghatna belőle, akinek a látványától minden quarterback lelki szemei előtt ott lebeg az interception veszélye. Ha pedig ő eközben Stan Van Gundy edző arcát képzeli a dobójátékosra, akkor a helyében mi is gyorsan futójátékra váltanánk.

Nála már tényleg csak Kendrick Perkins lehet ijesztőbb. A 208 cm magas, 122 kilós center defensive tackle-ként biztosan a frászt is kihozná a velem szemben álló ellenfélből, akiknek az NBA egyik legmorcosabb arcú nagyemberén kéne átküzdeniük magukat. Az Oklahoma Cityből nem maradhat ki Serge Ibaka sem, aki az egyik legsokoldalúbb védőjátékossá válhatna más kérdés, hogy spanyolországi ismerősei biztos szúrós szemekkel néznék, ha futball néven labdával a kezében rohangálna gladiátor jelmezben. Ennek ellenére nagyszerű outside linebacker válhatna belőle, akinek remek blokkolási képessége tönkretehet több yardos óriáspasszokat és blitz esetén még a quarterback sem lenne tőle biztonságban.

Szokták mondani, hogy ha az NBA-nél csak az NFL-ben vannak problémásabb játékosok, ezért Ron "Metta World Peace" Artest semmiképpen sem maradhat ki az álomcsapatból. Ő lenne a keret sunyi szemétládája, aki alkalom adtán arcon könyökölhetné a running backet, sisakrácsnál fogva rángatná a quarterbacket és nem kérne külön bónuszt minden sérülést okozó szerelés után mondván, ő ezt passzióból csinálja. Ha pedig verekedésre kerül sor, jobb melletted egy Artest, mint ellened.

Szóval a keménylegények már megvannak, ideje megkeresni a cornerbacket, akinél semmi más fontosabb nincs, minthogy irtó gyors legyen. A mai NBA-ben pedig talán nincs is gyorsabb játékos, mint John Wall. A két évvel ezelőtti draft előtti próbán 3,14 másodperc alatt futotta a háromnegyed pályát, ráadásul a 193 centis magasságával párosulva bármilyen wide receiverre a poklot hozhatná. Azt mondtuk már, hogy majdnem kétméteres a szárnyfesztávolsága?

Derrick Rose vitán felül az egyik legjobb felépítésű játékosa az NBA-nek, ezért tökéletes safety válhatna belőle, aki az utolsó reménye lenne csapatának, amikor keresztül fut rajtuk az ellenfél. A szinte soha sem mosolygó Rose látványa tutira kizökkentené az ellenfél futóját a ritmusból és mire észbe kapna, hogy a földbe döngölték, Rose pókerarccal battyogna vissza, mintha semmi különöset nem csinál volna két yarddal tourchdown előtt. Ibakán kívül eddig nem volt más európai játékos a keretben, de a rúgó szerepét már tényleg nem lehetne másra bízni, mint egy labdarúgáshoz értő kosarasra. Igaz, Steve Nash pont, hogy nem európai, de édesapja profi labdarúgó volt és Nash-től sem áll távol a foci, hiszen olyan is volt már, hogy együtt edzett a New York Red Bulls futballcsapattal. Meg olyan is, hogy majdnem félpályáról rúgta a gyűrűbe a labdát. Egy 40-50 yardos field goal meg se kottyanna neki.

Kell még egy edző. Legyen mondjuk az éppen edzői munka nélküli, a Miami Heat franchise-t irányító Pat Riley. A legendás edző régebben wide receiverként játszott méghozzá olyan jól, hogy 1967-ben draftolta a Dallas Cowboys. Amerikai focis múltja abszolút alkalmassá tenné erre a feladatra és kifinomult meggyőzőerejének köszönhetően bárki képes lenne a csapatába csábítani. Akár még egy kosarast is.